Most jöttem Gyuláról…
Fondorlatos módon már a címmel megtévesztem a tisztelt olvasót, hiszen aki ismeri az így kezdődő csíki népdalt, a folytatása kapcsán joggal veti fel a kérdést, hogy-hogy nem Gyulafehérvárról szól az írásom. Bevallom, rövid és frappáns felütésként ez jutott elsőként eszembe a szeptemberi utam kapcsán.
Gyula számomra valóban egészen komplex vonzerővel rendelkezik. Különleges arculata, hovatovább személyisége, kisugárzása van, ami megszólítja a látogatót a közel harmincezres városban. Ottjártamkor ért véget a nyári szezon, ezért turistadömpingben szerencsére már nem volt részem.
A vizek városa
Általában fürdővárosként szoktak hivatkozni rá, a kiemelt hazai desztinációk között tartják számon. A KSH 2022-es adatai alapján Gyula szerepel a tíz leglátogatottabb hazai város között – ezek nyilvánvalóan a főváros, Balaton-parti városok, néhány megyeszékhely, illetve a forgalmas fürdővárosok. Az Alföldön viszont csak Hajdúszoboszló népszerűbb. Annak ellenére ez a tény, hogy a pálinka mintaboltban dolgozó eladóhölgy szerint Gyulával az a legnagyobb baj, hogy mindenhonnan is messze van.
Azt olvastam, hogy a török idők előtt is volt már fürdője a városnak, ami a török hódoltság idején aztán felvirágzott. A mai Gyulai Várfürdő pályafutásának kezdete elődjével, a gyulai gőzfürdővel a 19. század végén kezdődött. A 20. században folyamatosan bővült mind a kutak, mind a medencék száma. A gyógyfürdői karrier kezdete az 1960-70-es évek fordulójára datálható. A fürdő méltán népszerű eleme a 2010-es években átadott Aquapalota. Ma közel 25 medence várja a látogatókat. Érdekesség, hogy Gyula volt az ország első városa, ahol bevezették a minden gyermek számára kötelező úszásoktatást, és aktív úszószakosztálya működik.
A fent idézett eladóhölgy szerint a fürdő legnagyobb baja, hogy folyamatosan fejlesztenek valamit, akár szezon kellős közepén is a megújulás érdekében. Valamit valamiért… Egyébként a fürdő egyre népszerűbb úticél keleti szomszédjaink számára, rengeteg román turistát vonz, jellemzően a senior korosztályt. Beszédüket gyakorta hallottam a városban, számos román nyelvű feliratot és szálláskínálatot láttam.
A gyógyvíz mellett egyéb természetes vizek is meghatározóak Gyula életében, szövetében. A várost az Élővíz-csatorna szeli ketté, amely gyönyörű zöldfolyosót képez. A folyó felett átívelő fahidakon keresztül, déli irányból több kis bejárata is van a várfürdőnek. Hangulatos sétákat lehet tenni a csatorna partján, a vízfolyás a vadkacsák paradicsoma. Lehet a vízen csónakázni, vízibiciklizni, sőt kajakozni is, több kis kiépített kikötő van a partján. Sokan egyébként Körösnek hívják az Élővíz-csatornát.
A Fehér-Körös régen valóban Gyulán keresztül folyt ebben a mederben. 1855-ben aztán oly mértékű árvíz mosta el a várost, melynek során mintegy 1500 ház került víz alá. Biztonsági okokból új, a várost kikerülő medret ástak a Fehér-Körösnek a romániai Gyulavarsándtól Békésig.
A település szíve az a park, ahol a Gyulai vár fekszik. Ez önmagában páratlan látvány, de az előtte elterülő, víziszínpaddal kiegészített csónakázó-tó által válik igazán lenyűgözővé ez a liget. A kulturális funkció mellett a vízfelületen csónakázni lehet, de a partján ücsörögve, emberi körökben igen jól szocializálódott vadkacsák százait is etethetjük.
A város arculata, településképe is markánsan jeleníti meg a víz szerepét és fontosságát. Rengeteg szökőkúttal, csobogóval találkozunk Gyula utcáin járva, melynek legszebb példája a Kossuth Lajos tér körforgalmában feltörő monumentális, játékos vízoszlop.
A történelmi város
Etnikai eredetű sokszínűségéről árulkodnak a városrészek nevei: Németváros, Magyarváros, Kisrománváros, Nagyrománváros. Az 1950-es megyerendezés során Gyula is elvesztette megyeszékhelyi szerepkörét, de egykori rangjának lenyomata, hogy azóta is megyei kórház működik itt, illetve a régi vármegyeháza épületében működik a mai városháza. Érdekesség, hogy ebben az épületben mondta el utolsó politikai beszédét 1849-ben Petőfi Sándor, miután Segesváron nyomtalanul eltűnt.
Gyulán található a magyar síkvidék egyetlen épen maradt vára, falai között a kiállítótér mellett híres és népszerű várszínház is működik. Mivel az Alföldön áll, a kő beszerzésének nagy távolsága és költsége miatt a Körösök adta agyagból égetett téglából épült a 16. század második felében. Ennek ellenére a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.
Számomra, baranyai szerzőként meglepő történelmi tény volt, hogy 1560-ban I. Ferdinánd magyar király Szigetvár egykori kapitányát, Kerecsényi Lászlót nevezte ki Gyula várkapitányának. 1566-ban I. Szulejmán török szultán 30 ezres seregével szemben nagyjából 1500 magyar és rác lovas és gyalogos, valamint mintegy 600 német gyalog gyűlt össze Gyulán, elenyésző fegyverkészlettel. Az erőviszonyok ellenére a 63 napon át tartó ostrom példátlanul hosszú a magyarországi várháborúk között, melyet 129 évig tartó török uralom követett.
A vár közvetlen szomszédságában, csodálatos zöldkörnyezetben található az Almásy-kastély, amely nappal és éjjel is pazar látvány. Este azért különleges, mert különböző komoly- és könnyűzenei dalok szólnak vonósok feldolgozásában, miközben a kastély ablakainak színváltós díszkivilágítása tárul elénk, mintha épp bál lenne a falak között.
Több alkalommal jártak itt uralkodók, I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika, Napóleon későbbi felesége, illetve Ferenc József császár feleségével, Erzsébettel. Sisi emlékét a kastélyban kiállítás, a nem messze fekvő Csigakert parkban impozáns szobor jelzi az utókor számára.
Ez az első magyarországi kastély, amelyben már 1746-ban színdarabot mutattak be. Erkel Ferenc nagyapja kulturális udvarmesterként élt a falai között – s maga Erkel Ferenc, Gyula szülöttje is gyakran megfordult itt. Munkácsy Mihály, egykori békéscsabai asztalosinas a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel, és ugye mindannyian ismerjük, hová jutott. 1849. augusztus 23-án a 13 aradi tábornok közül tízen ebben az épületben tették le oldalfegyverüket, s indultak el utolsó útjukra az aradi vesztőhely felé.
A 18. századra nyúlik vissza a barokk kastély klasszikus története, megélt tűzvészt, újjáépítést, államosítást, sorsára hagyást. Falai között működött szakmunkásképző iskola, ápolónőképző szakiskola és kollégium, csecsemőotthon is. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén alakítottak ki a mai Gyulai Várfürdőt. 2016-ban fejeződött be a leromlott állapotú épület – egyébként díjnyertes – felújítása, 2018-ban a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont bekerült az Év Európai Múzeuma díj 40 jelöltje közé. Sajnos az eredeti berendezési tárgyak 1945 után eltűntek, de másolatokkal, interaktív eszközökkel és jó ötletekkel, megfelelő tartalommal töltötték meg a teret.
A belváros felé kalandozva, ajánlom mindenkinek felkeresni a Százéves Cukrászdát az Erkel téren, ahol gyulai kézműves csokoládékat is kínálnak. Eredeti, restaurált, 19. századi, klasszicista-biedermeyer bútorok között süteményt fogyasztani számomra meghatározó élmény volt. A szalon maga is egy múzeum, berendezése a négy legrégebbi közül való hazánkban. Az épület egyébként a Dél-Alföld legrégebbi emeletes városi polgárháza. Az 1801-es tűzvész után épült.
Gyulai nevek
Kétségtelenül a város leghíresebb szülötte Himnuszunk zeneszerzője, Erkel Ferenc. Több pesti színház karmestere volt, közreműködött a zeneakadémia megalapításánál, amelynek igazgatója is volt, de ő volt az operaház első igazgatója is. Hozzá kötődik magyar nemzeti opera megteremtése: a Hunyadi László, a Bánk bán. Az Erkel téri, 2020-ban megújult szobra körüli kövezetbe ültetett világítás a Himnusz kottáját, hangjegyeit jelképezi.
Gyulai születésű Bródy Imre fizikus, a kriptontöltésű izzólámpa feltalálója, Mező Misi és Hevesi Tamás zenészek, Krasznahorkai László, Kossuth-díjas író, akinek első regényét, a Sátántangót Tarr Béla megfilmesítette. Apor Vilmos itt kezdte meg vallási szolgálatát, és itt szentelték püspökké. A későbbi győri vértanú emlékét szobor őrzi a városban. II. János Pál 1997-ben avatta boldoggá a püspököt.
Sokaknak egy klasszikus híresség juthat először eszébe a város kapcsán: a gyulai kolbász. A hungarikum abban különbözik csabai testvérétől, hogy a gyulait borsozzák, míg a csabait nem. Emellett talán a gyulai májas sem ismeretlen termék a boltok polcain.
Muszáj kiemelnem a Gyulán készített pálinkákat, köztük sok különlegességgel. Fürdőváros lévén, stílszerűen a legkarcosabb, 60 fokos termékpaletta a Gyulai Mélyvíz Pálinka elnevezést kapta. Kézműves sörökből sincs hiány, példának hoznám az Elixbeer Kastély Sörház kézműves termékeit, alapanyagaik egy részét saját ökogazdálkodásuk biztosítja. Magyarországon elsőként itt állítottak elő – többszörösen díjnyertes – bio minősítésű sört. Ajánlom a Viharsarok Sörfőzde különleges termékeit is, én imádtam a Viharsarok Indián Nyár IPA csapolt sörét, de széles dobozos palettából is válogathatunk. És hát a kiváló gyulai éttermek… volt szerencsém többet felkeresni, mind fantasztikus volt!
Ajánlom Gyulát
Különleges város tele kincsekkel: történelmi fürdőváros. A fürdőturizmus és a letűnt korok örökségei rengeteg élményt, látnivalót kínálnak. A szemnek imponáló, csodálatosan virágosított, gondozott utcákon és tereken kalandoztam, miközben azt éreztem, a nyugalom szigetén vagyok. Mindenkinek javaslom úticélként a várost; mártózzanak meg a fürdőben, keressék fel Erkel Ferenc szülőházát, tekintsék meg a központban található milleniumi világórát, üljenek fel a vár mellett található óriáskerékre, ahonnan távolabbra ellátunk, mint gondolnánk!
írta, fotózta: Keczeli Lala
A fotók felhasználása engedélyköteles!
