“Egyebütt csak mese tündérország, gyermekek számára gondolták ki és népesítik be az ő ízlésük szerint, nálunk színvalóság. Én magam is jártam benne. Székelyországnak nevezzük.”
(Mikszáth Kálmán: A mi külön Tündérországunk (Útikép), 1886)
Erdély, e név hallatán szinte nincs olyan magyar ember, akinek ne jutnának eszébe a csodás tájak, fenyvesekkel borított hegyvonulatok, a medvék, a kürtöskalács, a Csíki sör és talán legtöbbeknek az, hogy egykoron e vidék Magyarország szerves részét képezte. S mily érdekesen alakította az élet, hogy éppen e magazin első és decemberi számában kaphat helyet egy „erdélyi fotóalbum”, tudniillik december 1.-e volt az a nap, amikor Magyarország elvesztette ezt a „kincsesládáját”. Evezzünk azonban vidámabb vizekre. Kis túlzással talán, de azt mondhatjuk, kétféle ember létezik: aki járt már Erdélyben, és aki majd fog! Ám most, a soron következő fotók segítségével „ellátogatunk” abba a „Tündérországba”, ahol elevenen élnek a hagyományok, a legendák, ahol sok helyütt olyan érzésünk támad, mintha egy történelmi utazásban volna részünk és ahol a természetet is sokkal közelebb érezzük magunkhoz, ahol a helyiek olyan szeretettel, bizalommal s örömmel fogadnak, melyen néha meg is lepődhetünk. Erdély az hely, ahova bizony haza érkezünk.
Gyergyószárhegy: A Gyergyói-medence egyik legrégebbi települése a Gyergyószentmiklóstól (az egykori Gyergyószék székhelye) néhány kilométerre, festői környezetben fekvő Gyergyószárhegy. Ha ellátogatunk ide, egészen biztosan hallhatunk arról, hogy Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem az itteni Lázár-kastélyban töltötte gyermekkorát, melyre a helybéliek – joggal – igen büszkék, csakúgy, mint az 1235 körül épült Római katolikus erődített templomra, a Ferences kolostorra és a Szármány-hegyen álló Szent Antal-kápolnára.
A gyergyószárhegyi Lázár-kastély
A római katolikus erődtemplom
Kalonda-tető, a szénégetők birodalma: Farkaslaka és Korond között utazva lelhetünk rá Kalonda-tetőre, ahol a hagyományos faszén előállításának minden csínját-bínját ismerő szénégetőkkel találkozhatunk. Az itt dolgozók ősi szaktudásának köszönhetően az itt előállított faszén igen jó minőségű s olyannyira a térség hagyományai közé tartozik, hogy Farkaslakán rendszeresen megrendezik a Farkaslaki Szenes Napokat.
Boksát örző szénégető a Kalonda tetőn
A szénégető kutyája, „Kormos”
Korondi fazekasok munkában… A fazekasságáról híres Korond az úgynevezett Sóvidék egyik legismertebb települése, ahol egy-egy út alkalmával biztosan talál szuvenírt az idelátogató turista.
Az agyag a mester kezei által formát ölt, ezt követően a kerámiákat gondos, precíz és gyakorlott kezek díszítik, melyek mázolás és égetés után igazi kézműves termékké válnak
Erdőszentgyörgy: Maros megyében, a Kis-Küküllő partján fekvő kisváros egyik nevezetessége a 18. századi, egykori Rhédey-kastély. Itt született és nőtt fel II. Erzsébet brit királynő üknagyanja, Rhédey Klaudia. A kastélyparkban lévő mellszobrán lévő felirat így szól: „A szülőföldszeretet és a szépség nagyasszonyának emlékezetére”. Végakarata ugyanis az volt, hogy halála után szülőföldjén, Erdőszentgyörgyön helyezzék örök nyugalomra. Sírja az egykori otthona mellett lévő, református templomban található, melyről egy, Mária királyné által állíttatott, fekete márvány kőtáblán emlékeznek meg.
Az erdőszentgyörgyi református templom
A Rhédey kastély és Rhédey Kaludia mellszobra a kastélyparkban
Parajd: A Sóvidék másik kiemelkedő, sóbányájáról és Só-szorosáról híres települése. A bánya igen népszerű látványosság, ahova a „Jó szerencsét” feliratú bejáraton át egy darabig buszok szállítják a látogatókat, majd onnan egy kis lépcsőzéssel juthatunk le a hatalmas termekbe, ahol a gyógyközponton kívül, kápolnát, kalandparkot és játszóteret is találunk. Aki pedig szeret a természetben túrázni és szeretne hatalmas só hegyeket, sókarsztokat, víznyelőket látni, annak érdemes leereszkednie a falu központjától kb. 1 km-re lévő Só-szorosba, ahol rácsodálkozhat a fölé tornyosuló különleges hegyekre és végig sétálhat a Korond-patak völgyében.
A sóbánya bejárata Parajdon
A Só-szoros és sóhegyei
A Korond-patak völgye
A Szent Anna-tó kétség kívül a legismertebb erdélyi látványosság, ahova rengeteg turista érkezik az év szinte bármely szakában. A tó egy vulkáni kitörés (Maar-vulkán) eredménye, csakúgy, mint testvére, a szomszédos, tőzegmohával és tőzegáfonyával borított, jégkorszaki reliktumfajokkal pl. kereklevelű harmatfű, büszkélkedő Mohos-tőzegláp. Mindkettő a Csomád-hegységben, Hargita megyében találhatók, és Sepsibükszád felől autóval megközelíthető. A Szent Anna-tó, születésének körülményeiből adódóan tulajdonképpen egy zárt, lefolyástalan rendszer, azaz csak és kizárólag esővízből „töltekezik”, emiatt kifejezetten sérülékeny. A benne való fürdőzés tilos, azonban a tó kristálytiszta, nyugodt vize, a körülötte tett séta és a domboldalon álló Szent Anna kápolna – no meg a tó partjára települt kis vendéglátóipari egység mennyei kürtöskalácsa – mindenért kárpótolja az idelátogatókat.
Őszi csodavilág a Szent Anna-tónál és a Szent Anna-tó tükörképe
„Aki” a jégkorszakból ránk maradt – balra a Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) és a nyílt víztükör a Mohos tőzeglápban
A Szent-Anna tó kristálytiszta vize
A láp „örzői”
Torockó, a Székelykő lábánál elterülő meseszép falu, ahol kétszer kel fel a nap. Az első napfelkelte után ugyanis a nap ismét elbújik a hegy csúcsa mögé s a másik oldalon bukkan elő ismét. A jelenségről egyébként egy itt megrendezésre kerülő magyar zenei fesztivált is elneveztek, mely nem más, mint a Double Rise, amit ajánlok mindenkinek, aki a zenék és a jó hangulat szerelmese. Ha valaki ide látogat és érez magában elég elszántságot és energiát, no meg, ha az időjárás nem szól közbe, mindenképpen hódítsa meg a Székelykő 1128 méteres sziklagerincét, ahonnan pazar kilátás nyílik nem csak Torockóra, de a szomszédos Torockószentgyörgyre is. A túrához megfelelő túracipő ajánlott és a kijelölt útvonalról nem érdemes letérni. . Aki pedig teljesítette a túrát és fényképes bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a csúcson járt, az térjen be a Forrás Borozóba és kérjen egy névre szóló oklevelet, melyet ott helyben ki is állítanak.
Torockó látképe a Székelykő csúcsáról
A Székelykő impozáns tömbje a faluból feltekintve
A Székelykőre vezető túra bevezető szakasza őszi színekkel fűszerezve
Kőpergés a Székelykő oldalán
írta, fotózta: Nemes Viktória
A fotók felhasználása engedélyköteles!
