A Föld 18. és Európa 2. legnagyobb szigetén, Izlandon járunk, mely az Észak-Atlanti- óceánon, az Északi-sarkkör tőszomszédságában (a fő szigettől északra fekvő Grimsey szigeten át is halad) helyezkedik el, pontosan ott, ahol az észak-amerikai és eurázsiai kőzetlemezek (Közép-Atlanti-hátság) távolodnak egymástól. Elhelyezkedése és geológiai adottságai miatt méltán kapta a „tűz és jég birodalma” elnevezést. Találkozhatunk itt hatalmas jégsapkákkal, gleccserekkel, vízesésekkel, vulkánokkal, melegvízű forrásokkal és gejzírekkel… sőt, a legenda úgy tartja, ha valaki igazán szerencsés, akkor a szigetet benépesítő tündérekkel, törpékkel és trollokkal is találkozhat, akik ott élnek minden sziklában, fűben és fában. No, de ha e lényekkel nem is, lundákkal, rénszarvasokkal, fókákkal és akár bálnákkal is találkozhat a szigetre látogató. Egy szó, mint száz, rengeteg lenyűgöző és lélegzetelállító élményben lehet része annak, aki bejárja Izland csodálatos vidékét.
Skógafoss – Izland egyik legnagyobb és leglenyűgözőbb vízesése. Teljes szélessége 25 m, magassága pedig 60 méter. A lezúduló hatalmas víztömegből kicsapódó vízcseppek és pára miatt napsütéses időben mindig láthatunk a vízesés mellett szivárványt, gyakorta akár dupla szivárványt is. A Skógafossal azonban nem csak Izlandon „találkozhatunk” hanem a TV képernyőn vagy a mozivásznon is, hiszen „szerepel” például a Marvel Studios Thor: Sötét világ c. filmjében, de a nagy sikerű Vikingek sorozat egyik forgatási helyszínéül is szolgált a vízesés, illetve a mögötte elterülő felföld.
Pazar látkép a Hringvegur, vagy más néven az 1-es főútvonal mentén. A főútvonal – mely tulajdonképpen körbe halad az egész szigeten, és érinti az ország legnépesebb településeit – teljes hossza 1339 km. Bizonyos szakaszai olyan helyszíneken haladnak, melyek mentén egy-egy vulkánkitörés alkalmával hirtelen „gleccserárak” (jökulhlaup) zúdulnak le, magukkal sodorva hatalmas sziklatömböket és magát az útszakaszt, hidakat is. Az egyik legnagyobb jökulhlaupot a Grímsvötn vulkán 1996-os kitörése okozta, mely áradat magával sodorta az út egy jelentős szakasza mellett a 880 m hosszú hidat is, melynek maradványa mementóként ma is látható a felújított útszakasz mentén, de a Katla és a 2010-es kitörésével világhírnévre szert tett Eyjafjallajökull esetében is előfordulnak „gleccserár” kitörések.
Höfn í Hornafirði, röviden Höfn település kikötője. Ez a kb. 2100 lelket számláló, csendes, nyugodt, csodálatos, lagúnákkal átszőtt kisváros a második legnagyobb Izland délkeleti részén. Nevének jelentése: kikötő.
Reggeli halászatból visszatérő halászhajó Höfn partjainál. Izland gazdaságának legjelentősebb ágazata a turizmus mellett a halászat. A fogást a kikötőben konténerekbe helyezik, majd a feldolgozó üzembe kerül, ahol rengeteg sóval tartósítják a halakat.
A Skaftafellsjökull gleccser az 1967-ben alapított Skaftafell Nemzeti Parkban, mely azonban 2008 óta a Vatnajökull Nemzeti Park részét képezi. A Skaftafellsjökull egyike a Vatnajökull gleccsernyelveinek, azonban számos gleccserhez hasonlóan gyors ütemben olvad s évről-évre rövidebb lesz.
Hoffelsjökull a Vatnajökull egy másik, délkeleti gleccsernyelve, Hornafjörður kistérség területén.
A Haukadalur völgy, azaz a gejzírek földje. A völgy felé közeledve már a távolból sejthető, hogy egy igen forró vidékre érkezünk, hiszen az egész völgy, mező csak úgy gőzölög. A területen 2 nagyobb és 30-40 kisebb gejzír, továbbá meleg vízű (bár némelyek inkább forró vízű) források, iszapfortyogók és fumarólák találhatók.
A két leghíresebb gejzír egyike maga a névadó, a Geysír nevű gejzír, melyet elsőként írtak le az 1200-as években. A forró vizet és vízgőzt 60-70 m magasra lövelli ki, aktivitása azonban mára jelentősen csökkent. Jóval aktívabb azonban a szomszédságában lévő Strokkur, mely 5-10 percenként kápráztatja el 40-50 m magas vízoszlopával a nagyérdeműt. Mielőtt azonban ezt megtenné, kicsit még játszadozik a kitörésre türelmetlenül várakozó, kameráikat szorongató közönséggel, ugyanis a kitörést megelőzően fel-feltűnik a gejzír kráterében a víz, buggyan egyet, majd visszasüllyed, ráadásul a nagy kitörés elött „kiköp” egy kisebbet is. A Haukadalur a már említett Arany körút másik helyszíne.
Dyrhólaey – Félsziget Izland legdélibb települése Vík í Mýrdal (röviden csak Vík) közelében, Izland déli partvidékén. A félszigettel szemben a meredek, vulkáni kőzetből felépülő sziklapartokba látványos abráziós kaput, abráziós tornyokat alakított ki a hullámverés és hullámmarás, míg a félszigettől keletre tekintve az óceánból előbukkannak Reynisdrangar fekete, bazalt oszlopai. Aki pedig olyan szerencsés, hogy nyáron jár e vidéken, az a különleges, színes csőrű madarakat, a lundákat is megcsodálhatja, melyek nagy számban költenek a környék sziklafalain. Mindemellett e helyszín sem maradt ki a nagy filmes színterek közül, ugyanis a Trónok Harca 7. évadjában találkozhatunk ezen impozáns sziklaformációval is.
A Gullfoss, magyarul arany vízesés, a Hvíta folyón, Izland délnyugati részén található. Ez a sziget egyik legnépszerűbb turista látványossága, az Arany körút (Golden circle) nevű izlandi turista/túraútvonal egyik állomása. A szélesen érkező Hvítá folyó csodálatos, lélegzetelállító dupla lépcsőn, előbb 11 méteren majd pedig 21 méteren zuhan alá s folytatja útját egy szűk kanyonban. Téli időszakban a kicsapódó víz és pára mindenre ráfagy a vízesés környékén több centis jégpáncélba burkolva a sziklákat, utakat, parkolót és fűszálakat.
A híres, hírhedt izlandi lovak még téli bundájukban. Bár méretük alapján inkább neveznénk póninak őket, a helyiek és a törzskönyv mégis inkább a ló megnevezést használják. Az izlandi ló egy hidegvérű, szívós, olykor makacs ám alapvetően szelíd, intelligens fajta. Sajátossága az a járásmód mely egy jóval kényelmesebb, rázkódás mentes lovaglást tesz lehetővé a lovas számára. Nem döcög, sokkal inkább olyan érzés izlandi lovon ülni s ügetni vele, mintha lebegnénk.
Legelésző rénszarvasok. A rénszarvasok nem őshonosak Izlandon, az 1700-as évek végén Finnországból telepítették a szigetre őket. Eredetileg négy helyszínre telepítettek rénszarvasokat (Vestmannaeyjar szigetek, Reykjanes, Eyjafjörður vidéke északon és Vopnafjörður vidéke keleten), ám azok csak keleten maradtak meg. A mai állomány megközelítőleg 6000 egyedből áll.
A délutáni sziesztájukat megszakító kíváncsi, de félénk kúpos fókák vesznek szemügyre minket egy sziklás part mentén.
Jökullsárlón, egy glaciális tó Izland déli részén a Vatnajökull peremén. A jégsapka valaha közvetlenül az óceánpart mentén húzódott s ott borjadzott jéghegyeket, idővel azonban a szárazföld belseje felé húzódott. A visszahúzódás következtében a jég által kialakított medencéket, völgyeket kitöltötte az olvadó víz és ellepték a jégsapkáról leszakadó jégtömbök, melyek ma az öböl keskeny száján át jutnak ki a nyílt óceánra. Nyáron, melegebb időszakban ezek a hatalmas, olvadozó, napfényben megcsillanó, lenyűgözően kék jégdarabok varázslatos látványt nyújtanak, míg a téli időszak alatt szinte egybefüggő jégpáncél borítja a tavat. Nem csoda hát, hogy a Jökullsárlón is számos hollywoodi filmben tűnt már fel, úgymint a Halálvágta és Halj meg máskor c. James Bond filmek, a Lara Croft: Tomb Rader és Batman: Kezdődik! filmek.
Eldhraun, egy mohával benőtt lávamező, mely a Grímsvötn és a hozzá kapcsolódó Laki hasadékrendszer 1783-as kitörését követően alakult ki. Ez a kitörés tulajdonképpen egy kataklizmát idézett elő, ugyanis hatását nem csupán Izlandon, de az egész világon érezni lehetett, jelentős lehűlést, aszályokat, termény kiesést okozva Észak-Afrikán át egészen Indiáig.
Izland nyugati partjai madártávlatból. A legtöbb nemzetközi járat, a fővárostól kb. 50 km-re fekvő Keflavík repülőterén száll le és fel, mely az ország legnagyobb repülőtere. Odafentről először megpillantva a szárazföldet olyan, mintha az ember nem is a Föld nevű bolygón járna, inkább valamilyen űrbéli tájon.
Hekla a távolból. Az ország déli részén fekvő, 1491 m magas Hekla Izland egyik legaktívabb vulkánja, melyet a középkorban csak a „Pokol Kapuja” néven emlegettek a helyiek. Legutóbb 2000 februárjában tört ki, de 874 óta 20 dokumentált kitörést produkált.
Az 1930-ben alapított Þingvellir Nemzeti Park Izland három nemzeti parkjának egyike, valamint az ország egyetlen UNESCO világörökségi helyszíne. A Þingvellir az izlandi történelem egyik legfontosabb színtere, ugyanis Izland első telepesei 930-ban itt alapították a világ első parlamentjét, az Alþinget (ma az ország parlamentjének neve: Alþingi), mely egészen 1798-ig itt ülésezett, 1944-ben pedig e helyszínen hirdették ki az ország függetlenségét. Mindemellett tektonikai szempontból is egy rendkívül érdekes terület, ugyanis nyugati oldala az észak-amerikai lemezhez, míg keleti oldala az eurázsiai lemezhez tartozik, így „egyik lábunkkal Amerikában, másikkal Európában” lehetünk egyazon időben. A Þingvellir Nemzeti Park alkotja az Arany körút harmadik nagy állomását.
írta, fotózta: Nemes Viktória
A fotók felhasználása engedélyköteles!
