„Végül is ketten maradnak
Isten és a bor”
(Hamvas Béla: A bor filozófiája)
Márciusban már megérint minket a tavasz üde szele, de a tél utolsó csípős estéi még
elkísérnek egy darabig. Ilyenkor egy hosszú, fárasztó munkanap végén sokunknak nyújthat minőségi pillanatokat egy pohár bor társaságában a fotelbe süppedni, kinyitni egy könyvet, vagy csupán csendesen elmélkedni. Ehhez illően szükség van egy szép, tartalmas borra ki-ki ízlése szerint. Én most a magyar vörös mellett teszem le a voksom, támogassuk az itthoni borászatokat.
Alapvetően a hazai vörösbor kapcsán négy borvidék juthat elsőként eszünkbe: Villány, Eger, Szekszárd és Sopron. Egy jártasabb borfogyasztó mindegyik termőterülethez tud valamit társítani: Villányhoz a Kékoportót, azaz Portugiesert, Sopronhoz a Kékfrankost, Egerhez és Szekszárdhoz a tradicionális Bikavéreket. Azt olvastam, a hazai vörösborkészítés Európában elsők között népszerűvé vált, szabályok között termelt formája Sopronhoz köthető, hiszen fontos nyugati kereskedelmi útvonal mentén fekszik. A néphagyomány szerint a Kékfrankos nevét a Napóleon seregében szolgáló katonák fizetőeszközéről kapta. Valójában ott ez a szőlőfajta csak a filoxéravész után terjedt el a 19. században, de olyannyira, hogy Sopron a Kékfrankos fővárosa lett. Egy átlagos borkedvelőnek viszont elsőként nem Sopron, hanem klasszikusan a dél-baranyai Villány és Észak-Magyarország híres Egri Bikavére juthat eszébe. A legnagyobb hazai felmérés, a Nagy Bor Teszt 2021-es eredményei ezt támasztják alá. Több mint 4000 kitöltő leginkább a villányi (67%), az egri (52%), illetve tokaji (50%) borokat fogyasztja, ezt követi Szekszárd (39%), Badacsony (34%) és a Balaton-felvidék (34%). Nem véletlen, hogy Villány, mint a legkedveltebb borvidéki település marketingje csakis e nemes ital körül forog: „Villány, a bor városa”.
Nagyjából hasonló arányban kedvenc a rozé (50%), a száraz fehér (48%) és a száraz vörös (47%), de az édes borok kedveltsége is 30-40% között van – írja a gusto.hu. A válaszadók 44%-a egyszerű borfogyasztó, 41%-a legalább érdeklődő, 12%-a borbarát, 3%-a borismerő és csupán 1%-a borszakember. Jómagamat a borbarát és borismerő közös metszetében helyezném el. Hobbiborászként évente készítek fehér és rozé házi bort, de több évnyi kihagyás után idén ismét van vörösborom is, ígéretes Kékfrankos lapul a pincémben. Ha viszont nem a saját alkotásom fogyasztom, akkor leggyakrabban a vöröseket vásárolom. Számomra a legkedvesebb vörösbor-lelőhely pedig Szekszárd, de szívesen kortyolom könnyedebb borait is. Korai éveim meghatározó ízélményei voltak Mészáros Pál és Dúzsi Tamás gyümölcsös rozéi.
Kadarka, Kékfrankos, Bikavér – a legvörösebb borvidék
A Szekszárdi borvidék büszke lehet múltjára, hiszen kétezer évre tekint vissza a
szőlőművelés, különösen sokat köszönhet a rómaiaknak. Meghatározó korszaka akkor
kezdődött, amikor a török elől északra menekülő szerbek telepítettek itt fűszeres Kadarkát, melynek borát vízi úton szállították Európa-szerte. Ez a fajta azóta is Szekszárd egyik zászlósbora, a Szekszárdi Bikavér elengedhetetlen része. A borvidéken egyébként minden harmadik tőke Kékfrankos, azonban mára nagy hagyománya lett a világfajtáknak is, a Merlotnak, a Cabernet Sauvignonnak, Cabernet Francnak, de kísérleteznek az Argentínában hódító Malbec fajtával is.
A Magyar Borszakírók Köre minden évben kiválasztja a legjobb 12 hazai fehér- és vörösbort. 2024-ben a Magyar Bor Nagydíjat a St. Andrea Szőlőbirtok 2019-es Egri Bikavére nyerte el, de a top 12 között a legnagyobb arányban Szekszárd képviseltette magát négy tétellel: egy Syrah (Heimann Családi Birtok), egy Kadarka (Pósta Borház), egy Malbec (Mészáros Borászat) és egy Bikavér (Sebestyén Pince) társaságában.
A Központi Statisztikai Hivatal 2020-21-es adatai alapján Magyarországon a Szekszárdi
borvidéken található a legnagyobb arányban, 85%-ban vörös szőlőfajta telepítve, a közel 2200 hektáron több mint 1850 hektár. Ezt követi Villány 82%-os, Sopron 79%-os, valamint Eger 65%-os aránnyal.
A Szekszárdi-dombság löszös, vörösagyagos, meszes talajai, mediterrán jellege, a dűlők változatossága és sajátos mikroklímájuk igazán különleges tételeket nyújt a borpiac számára, a házasítások pedig csak árnyalják ezt a palettát. Az eltérő klimatikus adottságok eredményezik azt, hogy a legtöbb nagy borászat több különböző fekvésű dűlőben is termeszt szőlőfajtákat. Rivalizálás helyett inkább az egymás iránti bizalom, a közös munka és az együttműködés útját járják a pincészetek. Ez közös borok alkotásában is megtestesül, mint például az Etalon cuvée, amely négy borászat: a Bodri, az Eszterbauer, a Mészáros és a Takler alkotása.
A Szekszárdi bor filozófiája
Hamvas Béla a 20. század egyik legkülönlegesebb írója, filozófusa, publicistája, aki rendkívül széleskörű témákban vetette papírra gondolatait. A bor filozófiája című, 1946-ban született művében, vagy ahogy a szerző aposztrofálja, „ateistáknak szánt imakönyvében” egy sajátos hármas egységre fűzi fel a bort: mint természetfeletti jelenség, mint természet, és mint szertartástan. Ahogy mondja az író, „a tökéletes felosztás a hármas”. Borkedvelőknek mindenképpen ajánlom olvasásra Hamvas Béla művét, mert úgy közelíti meg ezt az italt, ahogy senki más. Egészen személyes, szenvedélyes megközelítésben ír, így a Szekszárdiról:
„…Szerelmeslevélhez persze, a viszony természete szerint mást és mást; szenvedélyes
szerelemre csak SZEKSZÁRDI-t. Igen, a SZEKSZÁRDI. Amíg nem jártam arra, nem is volt
igazi és helyes képem róla. De amióta láttam a várost a fák közé rejtőzve, fölötte a dombbal, a messze kifutó szőlőkkel, szippantottam levegőjéből, azóta tudom, hogy itt csak ilyen bor teremhet. A SZEKSZÁRDI kifejezetten nőbor, éspedig leginkább huszonhét-huszonnyolc éves asszonyhoz hasonítanám, erejének és szépségének teljességében, szerelmi tudásának csúcspontján, tökéletesen felszabadulva, de bámulatra méltó ízléssel és elképzelhetetlen édes tűzzel. A SZEKSZÁRDI a lakodalom bora. Ez emeli át a menyasszonyt a házasságba. A merő tiszta Vénusz-bor. A fiatal SZEKSZÁRDI-t sohase keverd, de az öreget soha ne igyad tisztán, ha nem akarsz vesztedre törni. …”
Kóstoljunk szekszárdit!
Most, hogy kellőképpen megágyaztam a szekszárdi vörösbor iránti vágyhoz, következzen két kóstoló. Fontosnak tartom leszögezni, hogy minden egyes bor ízlelésének van egy viszonylag objektív, minősítéskor előtérbe helyezett oldala, de van egy meglehetősen szubjektív aspektusa is. Minden fogyasztó számára előtérbe kerülnek a személyiségéhez illő saját benyomások, és ízleléskor más hangsúllyal bír karaktere, íz- és illatvilága. Nem biztos, hogy ugyanazokat a jegyeket érezzük egy bor kapcsán, és ami egyikünknek ízlik, másikunknak nem feltétlenül.
Most olyan fajtát szerettem volna bemutatni, amely általánosan közismert, népszerű, de könnyedebb stílusú, jóivású, és az alkalmi kísérletezők számára is talán elégedettséget nyújthat. Így esett a választásom a borvidék negyedik leggyakoribb fajtájára, a Cabernet Franc-ra. Két pincészet két különböző évjáratú tételeiből vásároltam egy-egy palackot.
A Vesztergombi Pincészet Cabernet Franc bora a 2021-es évjáratból való, a Classic
termékcsalád bora. Külső megjelenése a letisztult, elegáns stílust képviseli vörös-aranyos színvilágban. Az 1700-as évekből származó családi címer arról tanúskodik, hogy tradicionális bortermelő dinasztia termékét tartjuk kézben. Érdekes adalék, hogy Szekszárd első hegybíróját Vesztergombi Györgynek hívták. A Szekszárdi borvidék hat – a legjobbaknak vélt – dűlőjében rendelkeznek területekkel, 30 hektáron gazdálkodnak. Alapvetően vörösborokat kínálnak, de akad fehér és rozé is a palettán.
A rendszerváltás után alapított családi vállalkozás feje, Vesztergombi Ferenc igen korán,
1993-ban, a borvidéken elsőként elnyerte az Év Borásza elismerést bikavérének
köszönhetően. Fia, Vesztergombi Csaba pedig az Év Bortermelője-díj egyik jelöltje volt 2024-ben, immár harmadik alkalommal. A Magyar Bor Akadémia többszáz szakembere véleményezi a termelőket munkásságuk és boraik alapján, végül az öt legjobbnak ítélt jelölt válhat érdemessé a borászok Kossuth-díjának is nevezett legrangosabb hazai címre.
Nos, nézzük tőlük a 2021-es évjárat egyik gyümölcsét. A parafadugóval zárt palack ruhája önmagáért beszél, nincsenek hangzatos marketingmondatok a címkén, a kézi szüretet viszont fontosnak tartották kiemelni. A 14 %-os alkoholtartalom ígéretes, magas cukortartalommal bíró, érett szőlőtermést vetít elő. Minden bizonnyal az északnyugati fekvésű Kerék-hegy dűlőben szüretelték. A pincészet azt írja, hogy néhány éve készítenek önálló fajtabort ebből a szőlőből, sokkal inkább házasítások részét képezi. Viszont önmagában is megállja a helyét. Három évig érlelték fahordóban, amely a barnába hajló színében, mind a karakterét tekintve dominál. A palack kibontása után közvetlenül is fogyasztható, de érdemes levegőztetni, mert
fokozatosan nyílik, teljesedik ki. Első kóstolásra nekem pirosbogyós gyümölcsök, illatában eper, ízében meggy, illetve fás-vaníliás, dohányos jegyek jönnek elő. Savakban gazdag, főként csersavban – ez a fahordós érlelésnek köszönhető –, de a tanninok is felerősítik a bor szárazérzetét. Számomra alapvetően sokkal inkább a fűszeres, mint gyümölcsös karakter dominál. Felbukkannak benne paprikás, chilis jellemvonások is. A pohár szárazpróbája során (illatoljunk bele a kiürült pohárba) a vaníliás vonal tartotta meg magát. Érdemes keményebb sajtok társaságában is kóstolni. A 2021-es év meglehetősen kaotikus volt, a hideg és csapadékos tavaszt meleg, száraz, aszályos nyár követte, amely savhangsúlyos termést eredményezett, ez köszönhet vissza ebben a borban is. Szép tétel, közepes teste ellenére komoly, határozottan fás-fűszeres jelleggel bír ez a Cabernet Franc. Imponál, hogy ízlésesen találták el a fahordós érlelést, nincs tolakodó jellege, éppen annyit ad hozzá, amennyi kerekké teszi.
Második borom egy fiatalabb tétel, a Szent Gaál Borház 2023-as Cabernet Franc-ja. A
pincészet központja Szekszárdtól északra, a Zomba melletti Szent Gaál szőlőhegyen található kastély, a borvidék legészakibb csücskében. Közel 27 hektáron gazdálkodnak három dűlőben, és ők is leszögezik, hogy kiváló fekvésű területek ezek. Főként vörösborokat, nagy arányban Bikavért készítenek, de a piaci igényeknek eleget téve akad rozé és fehérboruk is. Jelen bor alapanyagául szolgáló szőlő a központi fekvésű Strázsa-hegyen, illetve a nyugati Baranya- völgyben terem, utóbbi adja a könnyedebb borokat, valószínűleg ennek a bornak az alapanyagát is. A palack csavarzáras kiszerelést kapott. Ez ma már általános, szerencsére kikopott a köztudatból az a tévképzet, hogy a minőségi vörösbor csakis parafadugós lehet. A borászat 2023-as Cabernet Franc-ja az úgynevezett „kastélyos” sorozat, a mindennapok borainak tagja, külső megjelenése klasszikus, ízléses. Világos címkéjén az emblematikus barokk kastély hangsúlyos, alatta egy rövid leírást találunk, amely áfonyás és feketeszedres jelleggel kecsegtet. A bort 12 hónapos barrique hordós érlelés után palackozták, 14,5%-os
alkoholtartalma markáns kortyokat ígér. Felkerült még a hátcímkére a fenntartható
szőlőgazdálkodás emblémája, amely a 21. század egyik fontos törekvése: minimalizálni a természetre gyakorolt negatív hatásokat és megőrizni a természeti erőforrásokat.
Nos, ez a bor fiatal kora ellenére igazán karakteres. A palack nem árul zsákbamacskát,
tökéletesen megfelel a borászat hitvallásának: gyümölcsös, jól iható. Kibontás után gazdagon hozza az áfonyás, szedres illat- és ízvilágot. Az általam gyakorta forgatott Wine Folly – A bor nagykönyve azt írja a Cabernet Franc kapcsán, hogy hűvösebb éghajlaton a meggyes karakter, melegebb éghajlaton a fekete málna dominál. A Szent Gaál-bor erőteljes kékbogyós világa a jó évjáratot, a dűlő igen kedvező mikroklímáját, a magas minőségű, érett termést támasztja alá. Magas alkoholtartalma olyan glicerinédességet eredményez, amely még a száraz boroktól tartózkodó, kezdő fogyasztó számára is behízelgővé teszi ezt a gyümölcsbombát. Hamvas Béla szavaira visszautalva „nőbor, édes tűzzel”. A barrique hordós érlelés nem veszi el a fókuszt a gyümölcsösségtől, de ad neki egy barnás színárnyalatot és bársonyosan fás, enyhén
füstös karakterbe öltözteti. Savassága, tannintartalma visszafogottabb, mint 2021-es társáé. A szárazpróbán erdélyi áfonyalekváros zamat köszönt vissza. Ilyen jellegéből fakadóan izgalmas lehet camembert sajttal együtt kóstolni. Ez a vörösbor bizonyíték arra, hogy nem feltétlenül szükséges évekig érlelni, fiatalon is megtalálja a maga célközönségét, és cseppet sem okoz csalódást. Mindkét Cabernet Franc elnyerte a tetszésemet. Ha egyszerű jelzőket kellene társítanom hozzájuk, akkor az első talán férfiasabb, markánsabb, a második könnyedebb, nőiesebb. Mindenesetre érdemes lenne ezeket a tételeket újra kóstolni majd évek múltán, fejlődésük egy későbbi szakaszában, és ugyanezt a fajtabort további borászatoktól, más évjáratokból is
kipróbálni, hogy fejlesszük érzékszerveink kifinomultságát e természetfeletti jelenség
szertartástanához.
Irány Szekszárd!
Szekszárd az ország legkisebb megyeszékhelyeinek egyike, de a borok világában itthon
biztosan az egyik legnagyobb megítélésem szerint. Különös kedvet kaptam, hogy további szekszárdi vörösekkel ismerkedjem, fajtaborokkal és házasításokkal egyaránt. A közeljövőben egészen biztosan fogok választani egy Bikavért, egy fűszeres Kadarkát és egy klasszikus Kékfrankost is a polcokról. Erre bíztatom a tisztelt olvasót is!
Egy gondolat erejéig visszatérve a Nagy Bor Teszt eredményeihez, a válaszadók 40%-a, közel fele legalább évente részt vesz boros utazáson, ami nem rossz tendencia úgy, hogy 85%-uk csak érdeklődő, egyszerű borfogyasztó. A desztinációk aránya nagyjából egyezik a fogyasztás szempontjából népszerű borvidékekkel, Villányba kétszer annyian utaznak, mint Szekszárdra, pedig a közöttük lévő földrajzi távolság nem számottevő. Így akinek felkeltettem érdeklődését, jószívvel ajánlom meglátogatni Babits Mihály szülővárosát, sétálni egyet a hangulatos belvárosban, kalandozni a dombság dűlőiben, vendégeskedni kis pincék teraszain. Érdemes felfedezni a környéket is: a Völgység sváb és bukovinai székely emlékekben dúskáló településeit, a Sárköz gazdag népművészetét, a Gemenci-erdő vadregényes vízi világát. És ha már bor, szeptemberben irány a Szekszárdi Szüreti Napok forgataga!
Hamvas Bélát talán egy dologban kiegészíteném:
Végül is hárman maradnak:
Isten, a bor és a tisztelt borközönség.
írta: Keczeli Lala
felhasznált fotók: vesztergombi.hu, szentgaal.hu, Keczeli Lala