A művészet szó szinte minden alkotó célú emberi tevékenységre vonatkoztatható.
A művészet, mint olyan, általános fogalomként használható az összes teremtő
szándékra, melyet emberi törekvés mozgat.
Elmondhatjuk, hogy már szinte mindenre ráhúzható a művészeti alkotás címkéje, legyen az a hétköznapi használati tárgyak közül kiemelt, egy kiállító térbe helyezett tárgy vagy akár egy kreatív elme teljesen új alkotása.
Talán az egyik leginkább behatárolhatatlan fogalom a világon. Hiszen nem lehet
konkretizálni, hogy tulajdonképpen mi számít művészeti alkotásnak, mi nem számít
annak, hiszen megítélése szubjektív véleményen alapszik. Ami valakinek szemét, a
másiknak a nappali ékes darabja lehet. Talán pont abban rejlik a művészet ereje,
hogy nem lehet beazonosítani, szinte mindenkinek mást jelent. Ugyanakkor a
művészet az emberi érzések, gondolatok, eszmék kifejezésének talán
legkülönlegesebb közlési formája. Melyet rendkívül sokszínű palettán mutathatnak
be, az alkotni hivatottak.
Mind a kifejezés módja, annak hordozó felülete, különbözősége az alkotó
egyéniségét, az ő általa látott világot vagy láttatni kívánt világot tükrözi.
A kifejezés, illetve az ábrázolás mikéntje, nagyban függ attól, hogy az alkotó milyen
mértékben és módon szeretné azt közölni. Lehet ez a közlés egyértelmű, rejtett,
vagy akár behelyettesítő.
A szimbolizmus és az absztrakció remek eszközei ezen közlési módoknak.
Nézzük először a szimbolizmus alatt mit is értünk pontosan. A lényege a
naturalizmussal való szakítás. A dolgok mögötti meghúzódó eszmei valóságot
hivatott érzékeltetni. A szimbolista alkotás legfőbb jellemzői: jelképes, érzéki és
dekoratív.
Sokszor jellemzi az irreális, illetve a misztikus témaválasztás. Gyakran vizsgálja az
álom tartományát. Érzetek egymásba fonódása, valamint a miszticizmus, azaz a hit
abban, hogy érintkezhet a természetfeletti erőkkel. A lényege a rejtett dolgok
érzékeltetése, átvitt értelemben.
Az absztrakció, azaz elvonatkoztatás, a mondanivaló érzékeltetésére megfelelő
jelenség. A művész kiemeli a művészi tartalom kifejezésére alkalmas vonásokat.
Ennek mértéke függ attól, hogy az alkotó mennyit rögzít az adott jelenségből.
Az absztrakció jellegzetességei, a tér, forma, szín, vonal, a felületek a maguk
tisztaságában jelennek meg, anélkül, hogy a világ jelenségeire, tényszerűen,
konkrétan utalnának.
Az absztrakt irányzathoz kötődő munkássága miatt érdemes közelebbről
megismerkednünk Jean-Michel Basquiat amerikai művésszel. Műveit a kettősség
jellemzi, gyakran utal a gazdagság-szegénység ellentétre. A festményein gyakran
megjelenik a társadalomkritika, valamint az általa, a fekete közösségben megélt
tapasztalatait tárja elénk. Bírálta a rasszizmust. Gyakran keverte az absztrakt és a figuratív ábrázolást. Ő a legfiatalabb művész, aki a new yorki Whitney Biennálén
szerepelhetett. Az 1980-as évek elején már világszerte állított ki, galériákban és
múzeumokban egyaránt.
Basquiat 1960. december 22-én született, a brooklyni Park Slopeban, Matilde
Basquiat és Gérard Basquiat gyerekeként. Anyja már gyerekkorában cipelte őt
kiállításokra, a Brooklyn-i Művészeti Múzeumba. Négyévesen már írt és olvasott, és
kedvenc mesehősiről készített rajzokat. Basquiat 11 évesen már folyékonyan beszélt
franciául, spanyolul és angolul.
1978 májusában, Basquiat és Diaz (gimnáziumi
osztálytársa) elkezdtek Lower Manhattanben graffitizni. SoHo-ban árulta
képeslapjait. Majd 1980 júniusában, Basquiat részt vett a The Times Square Show
csoportos kiállításon, ahol művei számos kurátornak és kritikusnak nyerték el
tetszését. 1982 novemberében már az East Village-i Fun galériában tartottak
Basquiatnak önálló kiállítást. Basquiat 1983-ban csatlakozott Mary Boone SoHo-i
galériájához, ahol 1984-ben szintén önálló kiállítást tartott.
Népszerűségét a média is dokumentálta; a New York Times 1985. február 10-i
számában „New Art, New Money: The Marketing of an American Artist” címmel írtak
róla cikket, művei megjelentek a GQ-ban és Esquire-ben, és interjút készítettek vele
az MTV „Art Break” című műsorában. 1986 novemberében, a 25 éves Basquiat lett a
legfiatalabb művész, akinek kiállítást szerveztek a hannoveri Kestner-
Gesellschaftban.
Franklin Sirmans, műkritikus szerint Basquiat ötvözte a költészetet, grafikát,
festészetet, szöveget képpel, absztraktot figuratívval, történelmet jelenkori kritikával.
Úgynevezett költői graffitiket, valamint random tárgyakra és felületekre, köztük
mások ruhájára is rajzolt. Festményei, művei gyakran ábrázolnak szavakat,
számokat, piktogramokat, térképszimbólumokat, grafikonokat.
Rövid, de annál termékenyebb karrierje során Basquiat körülbelül 1500 grafikát, 600
festményt, szobrot és egyéb művet készített. Előszeretettel használt különböző
felületeket vászonnak, ha épp nem volt kéznél papír. Néha rajzai fénymásolatával
dobta fel nagyobb festményeit.
írta: Nemes Dóra
felhasznált képek: www.singulart.com, www.face2faceafrica.com
